Gyakran hallani, hogy sok a stressz, de vajon mindig tudatában vagyunk annak, ha stresszesek vagyunk? Nem feltétlenül. Sokszor csak akkor fogalmazódik meg bennünk ez a probléma, ha már egyre látványosabb jelekkel üzen a testünk, hogy jó lenne már rá is figyelni. Pedig a szervezetünk üzen sokkal korábban is, és ha időben észrevesszük ezeket a tüneteket, akkor megfelelő stresszoldással sokkal könnyebben és egyszerűbben szabadulhatunk meg a bennrekedt feszültségektől, mint később, amikor már nagy mértékben felhalmozódtak.
Mi a stressz?
Stressz akkor alakul ki bennünk, amikor fenyegetve érezzük magunkat. Ilyenkor a szervezetünk riadót fúj, felfokozott (arousal) üzemmódba kapcsol, hogy felkészítsen minket a menekülésre vagy a küzdelemre. Amikor ez a stresszválasz jól működik, akkor sokkal éberebbek, fókuszáltabbak és energikusabbak leszünk. Az érzékszerveink kiélesednek, az agyunk is jobban működik, az izmainkhoz is több vér áramlik. Stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást, stresszhormonok (noradreanalin, kortizol) szabadulnak fel és megjelennek a stressz tünetek.
A stresszreakció evolúciós örökségünk, nagyon mélyen belénk van programozva. A stresszválasz alapvető célja: nagyobb erő a meneküléshez, vagy a küzdelemhez („üss vagy fuss”), többlet energia a túléléshez. Minden más élettani tevékenység ilyenkor a háttérbe szorul.
Élettani stresszreakció tünetei:
- pupilla kitágul
- érzékszervek kiélesednek
- pulzus, szívverés felgyorsul
- vérnyomás emelkedik
- hörgők a tüdőben kitágulnak, légzés gyorsul
- több vér kerül az izmokba
- a glükóztermelés fokozódik, megemelkedik a vércukorszint
- a vér sűrűbbé válik (hogy esetleges sérülés esetén ne veszítsünk sok vért)
Ezzel szemben,
- az emésztőnedvek, nyál termelése csökken
- az immunrendszer gyengül
- a húgyhólyag összehúzódik.
Az akut stresszreakcióval tehát az égvilágon semmi baj nincs, hiszen többlet erőhöz juttat minket, az életben maradásunkat, hatékonyságunkat szolgálja. Probléma abból van, ha hosszú távon érezzük fenyegetve magunkat, ha hosszú távon kell extra üzemódban dolgozni a szervezetünknek. Az idegrendszerünk ráadásul nem tud különbséget tenni aközött, hogy tényleg életveszélyben vagyunk, vagy „csak” valakivel konfliktusba keveredtünk, kifizetetlen számláink vannak, vagy határidők szorítanak. Minél gyakrabban élünk át stresszt, annál inkább tart fönn a szervezetünk riadókészültséget, ami egyre könnyebben aktiválódik és egyre nehezebb lekapcsolni.
Ha megnézzük a stressz természetes lefolyását, akkor láthatjuk, hogy egy ideig fokozódik, eléri a tetőpontját, majd szépen lecseng és visszaáll az eredeti nyugalmi állapot. Ez az utolsó fázis, vagyis a lecsengési szakasz akkor következik be, ha elmúlik a veszély, vagy sikeresen megküzdünk a fenyegetéssel, kihívással. Rájövünk pl. hogy nem is veszélyes, amit annak hittünk. Vagy sikeresen kiálltunk magunkért egy konfliktusban és megvédtük úgy magunkat, hogy közben másokat sem sértettünk meg. Vagy időre elvégeztünk egy határidős munkát…stb.
Probléma akkor van, ha nem szűnik meg a fenyegetés, vagy nem megfelelő megküzdési módot választunk. Ilyenkor a feszültség fokozódik, nincs lecsengési szakasz, a termelődött feszültség bent reked a testben, a szervezet tartalékai kimerülnek. Ez a distressz állapota, ami, károsítja egészségünket, hangulatunkat, kapcsolatainkat, életminőségünket. Az immunrendszert legyengíti, sokkal jobban kitéve a szervezetet a fertőző, vagy daganatos megbetegedéseknek. A szív és érrendszeri betegségek kockázata jelentősen nő, az öregedési folyamatok felgyorsulnak.
Hogy ezek milyen mértékben következnek be, az nyilván sok mindentől függ, például attól, hogy figyelembe vesszük-e testünk jelzéseit, szánunk-e elég időt a töltekezésre, adunk-e lehetőséget magunknak arra, hogy átalakítsuk megküzdési mintáinkat.
Ha mindez nem történik meg, akkor a tünetek egyre fokozódnak és kialakulhatnak különböző betegségek, amik újabb fenyegetést jelentenek majd az életünkre nézve, ami még tovább növeli a szervezetünkben a stresszt.
Fontos tehát, hogy figyeljünk magunkra, vegyük észre, ha a testünk jelez és szánjunk elég időt és energiát arra, hogy nyugodtabbá tegyük az életünket, de legalábbis időről időre vezessük ki magunkból a feszültségeket, segítsük szervezetünket a stresszoldásban.
Tartós stressz tünetek
A stresszel kapcsolatban, az a legveszélyesebb, hogy hozzá lehet szokni. Egy idő után már fel sem tűnik, ez lesz a megszokott, hogy túl vagyunk terhelve. Ezért fontos, hogy figyeljünk a tünetekre és amennyiben több is megjelenik, tudatosítsuk, hogy eljött az idő, komolyabban is foglalkoznunk kell a stresszoldással.
Honnan tudhatod, hogy a te életedben is túl sok a stressz?
- állandóan igyekszel alkalmazkodni, ami roppant fárasztó és energiaigényes
- hajlamos vagy a negatívumokra koncentrálni, azokat elemezgetni
- alap életérzésed, hogy az élet merő küzdelem és erőlködés (Dr. Buda László).
A tartós stressz fizikai tünetei
- fáradtság, végtaggyengeség
- fejfájás,
- szédülés, remegés
- fokozott izomfeszültség, izomgörcs, izomfájdalom, állkapocs feszítés
- gyomorpanaszok, emésztési zavarok (hasmenés vagy székrekedés), étvágy megváltozása (túlevés vagy étvágytalanság), súlyproblémák (elhízás vagy fogyás), gyomorgörcs, gyomorideg, fokozott gyomorsav
- magas vérnyomás, mellkasi fájdalom, szapora szívverés
- hátfájás, nyakfeszülés, nyaki fájdalom
- bőrelváltozások (herpesz, akné)
- impotencia zavarok, libidó csökkenés
- gyakori megfázás, influenza
- hideg végtagok
- hajhullás
Mentális tünetek:
- memória zavarok
- koncentrációs zavarok
- gyenge ítélőképesség
- pesszimizmus, negatív gondolkodás
- állandó aggódás, őrlődés
- alvászavarok
- depresszió, levertség, kiüresedés érzése
- szorongás
- ingerlékenység, idegesség
- magány és elszigeteltség
- kiégés
- sírós hangulat
- pánik rohamok
A stressz nagyon nagy terhet ró az idegrendszerre. A kimerült idegrendszer egyik legszembetűnőbb jele, hogy nem tudunk aludni, annak ellenére sem, hogy teljesen kimerültek vagyunk. Ez egy nagyon kellemetlen, sőt akár ijesztő állapot is tud lenni. Ráadásul ilyenkor pont azt nem kapja meg a szervezet, amire a leginkább szüksége lenne. Ha nem tudjuk rendesen kipihenni magunkat, ez rányomja bélyegét a hangulatunkra, könnyebben kerülünk negatív spirálba. És végül a munkánkat is nehezebben látjuk el, hiszen fáradt elmével koncentrálni is sokkal nehezebb. Az idegrendszer erősítésével, ellazításának megtanulásával viszont látványosan javítható a helyzet.
A stressz és az idegrendszer
A túl sok stressz az agyban a következő folyamatokat indítja be:
- Túl sok mielin termelődik, ami normál esetben szigetelő burkot ad az idegeknek. Túl nagy mennyiségben viszont lelassítja a kapcsolódást az agy különböző részei közt.
- A BDNF fehérje lelassul. A BDNF felelős az új agysejtek kialakulásáért, lassulása növelheti a mentális betegségek, a demencia és az Alzheimer-kór kockázatát.
- A dopamin és szerotonin hormonok szintje csökken. Ez hangulatromláshoz vezet, súlyosabb esetben növeli a mentális betegségek és a függőség kockázatát.
- A talamusz (ami a félelemért felelős terület) elkezd túlműködni
- Az érzékelésért felelős agykérgi terület riasztásban tartja a testet, így pl. izomfeszültséget, migrént, vagy éppen hasmenést hozva létre.
- A hippokampusz összezsugorodik, csökkenti az önkontrollt, a memória működését és az érzelmi szabályozást.
A stressz és a szív
A szív működése szoros összefüggésben van érzelmi állapotunkkal. Ha feszültek vagyunk, akkor a kis artériák görcsösen összehúzódnak, emiatt a szívnek erős ellennyomással kell pumpálnia a vért az artériás érhálózatba, ami elkerülhetetlenül növeli a vérnyomást.
Ma már egyre inkább elfogadott vélekedés az orvosok körében, hogy a szívinfarktus mögött nem feltétlenül vérrög, hanem a koszorúerek görcsös összehúzódása áll. Ugyanez igaz az anginára is. Ez a görcsös összehúzódás pedig a szimpatikus idegrendszer túlműködése miatt alakul ki. Ezért van az, hogy nagyon gyakran akkor kapnak infarktust az emberek, amikor fokozott érzelmi, vagy mentális kihívással, válsággal kell szembenézniük.
Stressz és betegségek
Hogy krónikus stressz hatására kinél milyen betegségek alakulnak ki, az leginkább attól függ, hogy kinek milyen az alkata, a személyisége, és milyen adottságokkal rendelkezik. Így nem törvényszerű, hogy mindenkinek lesz magas a vérnyomása, vagy kap gyomorfekélyt ha túl sokat stresszel. A krónikus stressz számos betegség kockázatát növeli:
- Depresszió és szorongás
- Autoimmun betegségek
- Emésztőrendszer megbetegedései
- Bőrbetegségek, például ekcéma, akné
- Szívbetegségek
- Reproduktív zavarok
- Mozgásrendszer betegségei (gerincsérv)
A stressz csökkentése
Összefoglalva: hosszú távon a stressz állapot erősen megterhelő a szervezet számára, így védtelenebbé válunk a betegségekkel szemben. Ezért nagyon fontos, hogy növeljük magunkban a reziliencia képességét, ill. életritmusunkhoz, leterheltségünkhöz mérten alkalmazzunk olyan stresszoldó és önnyugtató technikákat, melyek segítenek megszabadulni a feszültségektől, felhalmozott stresszhormonoktól. Érdemes újra és újra tudatosítani, hogy a stresszoldás, a stressz kezelése, a nyugalom az életünkben, nem luxus, hanem szükséglet.
Források: Dr. Máté Gábor, APA, Dr. Buda László.