A stressz egy igen általános megfogalmazás, sokkal inkább érdemes stresszokról beszélni. Vagyis azokról az ingerekről, amelyek miatt fenyegetve érezzük magunkat. Rengeteg inger vesz minket körbe nap, mint nap és ezeknek csak egy kis részét tudjuk tudatosítani, és azok közül is teljesen egyéni, hogy mit érzékelünk fenyegetésnek és mit nem. Ami egyikünknek súlyos riadalmat okoz, az a másikunk lazán túllép rajta. És fordítva, amin ő stresszel, az minket egyáltalán nem izgat. Úgyhogy ez egy roppant izgalmas kérdés, mi személy szerint hogyan működünk, mire vagyunk kiélezve, mi az, amitől befeszülünk, amitől rosszul, fenyegetve érezzük magunkat?
Az egyik legismertebb személyiséget feltérképező tipológia, a Big Five skála, amit Lewis Goldberg (1981) dolgozta ki mai formájában. Az egyik legszélesebb körben használt pszichológiai személyiségmodell.
Mi most elsősorban a stresszvonatkozásait nézzük, vagyis hogy milyen helyzetek azok, amelyek számunkra leginkább nehézséggel járnak, hogyan reagálunk stresszes helyzetekre és milyen megküzdési módokat választunk.
A Big Five modell öt dimenzió mentén határozza meg egy ember személyiségét és ezen keresztül annak megértését, mi jó neki és mi nem, ill. hogyan érdemes alakítania életmódját.
Ha összeadjuk az 5 dimenzió angol kifejezéseink kezdőbetűit, akkor az ocean szót kapjuk, így könnyebb megjegyezni őket:
Az öt faktor legelterjedtebb megnevezései:
- Nyitottság (Openness)
- Lelkiismeretesség (Conscientiousness)
- Extrovertáltság (Extraversion)
- Barátságosság (Agreeableness)
- Érzelmi stabilitás (Neuroticism)
Ha szeretnéd tudni, hogy hol helyezkedsz el ezen a skálán, akkor töltsd ki az alábbi tesztet. Nagyon fontos, hogy nincs jó vagy rossz személyiség, hanem sokkal inkább az a lényeges, hogy tudd, neked mik a szükségleteid, hogyan alakítsd az életmódodat, milyen társaság illik hozzád.
Olvasd végig, hogy az alábbi pontokhoz tartozó állítások közül melyek azok, amelyek érvényesek rád. Amely pontnál a legtöbb állítást igaznak érzed, az a dimenzió mutatja meg számodra, hol tudsz leginkább kilépni a komfortzónádból, mi az ami leginkább vált ki belőled stresszt.
I. Introverzió / Extroverzió
- Szeretek nagy társaságban mozogni.
- Könnyen érvényt szerzek az akaratomnak.
- Mások beszédesnek, energikusnak látnak.
- Néha kicsit fontoskodó, kornyeles vagyok.
| Alacsony | Magas |
| Tartózkodó, az egyedüllétből merít erőt, a túl sok inger stresszeli. | Társaságkedvelő, a másokkal való érintkezésből merít erőt. Az elszigetelődés, ami stresszeli. |
II. Barátságosság
- Könnyen rokonszenvezek másokkal.
- Inkább elengedem a dolgokat, mint a megtorlást keresem.
- Inkább a jót feltételezem másokról.
- Nem vagyok versengő.
| Alacsony | Magas |
| Bizalmatlan, ellenséges, versengő. Stresszeli a frusztráció és a vereség. | Szívélyes, nagyvonalú, előzékeny. Stresszeli az ellenségeskedés. |
III. Lelkiismeretesség
- Fontos számomra a szervezettség.
- Komolyan veszem a felelősségeket és kötelességeket.
- Egyáltalán nem vagyok lázadó.
- Szeretek következetes lenni.
| Alacsony | Magas |
| Hanyag, tiszteletlen, változékony. Stresszelik a merev elvárások. | Szorgalmas, megbízható, szabálykövető. Stresszelik a homályos elvárások. |
IV. Nyitottság
- Szeretek új ötleteket megbeszélni.
- Fontos számomra a kreativitás és a képzelőerő.
- Néha jó kimozdulni a komfortzónánkból.
- Nem vagyok különösebben hétköznapi.
| Alacsony | Magas |
| Konzervatív, óvatos, biztonságközpontú. Stresszeli az ismeretlen. | Kíváncsi, eredeti, jó megfigyelőképességű. Stresszeli az unalom. |
V. Érzelmi stabilitás
- Könnyen dühbe gurulok.
- Nem túl nagy az önbizalmam.
- Ha stresszes vagyok, nehezen nyugszom meg.
- Szigorú tudok lenni magamhoz.
| Alacsony | Magas |
| Stabil, magabiztos, nyílt. Lassan válik stresszessé, de képes rá. | Érzékeny, nem kezdeményező, sebezhető. Könnyen stresszes lesz. |
Így most már érthető ugye, hogy miért van az, hogy valaki állandóan a társaságot keresi és van, aki épphogy ellenkezőleg, abból tud töltődni, ha otthon lehet, emberektől távol? Van, aki számára az együttműködés a természetes, míg másokat stresszel, ha elvárásoknak kell megfelelnie.
A Big Five skála magyarázza meg azt is, amikor ugyanolyan társadalmi statuszban lévő embereknél, egy munkahely elvesztés okozhat komoly stresszt, míg egy másik részük nyitottan, optimistán kezeli.
Ha tudjuk magunkról, hogy magas az érzékenységünk és könnyen stresszelünk bármin, akkor mindenképp érdemes erősíteni megküzdési képességeinken, valamint rendszeresen gyakorolnunk stresszoldó technikákat.
Forrás: Kaye, Megan (2018): A feszültségoldás pszichológiája. HVG Könyvek