Neked is volt már olyan, hogy elállt a lélegzeted és egyszerűen nem jutottál szóhoz (jobb esetben) a meglepetéstől? De az is előfordulhat, hogy nem akarsz valakivel egy levegőt szívni. Vagy egy szorult helyzetben azt is érezheted, hogy elfogyott körülötted a levegő. Időnként pedig, egyszerűen csak ki kell szellőztetni a fejünket. Nem akarok a levegőbe beszélni, de egy biztos, minél jobban megismerjük a légzésünket, annál inkább a barátunkká válik. Íme 9+1 érdekes tény a légzésünkkel kapcsolatban.
1. Autonóm és akaratlagos is lehet
A légzés testünk egyetlen autonóm (vegetatív) rendszere, amelyet mi magunk is tudunk irányítani, ellentétben pl. a vérnyomás, pulzus, pupillák, testhőmérséklet szabályozásával. A légzésszabályozást a központi idegrendszer agytörzsi része, azon belül is a nyúltvelő végzi, ekkor autonóm, de ha tudatosan mi magunk kontrolláljuk, akkor akaratlagos.
2. Légzés és elme
Amikor zaklatottak, feszültek, idegesek vagyunk, akkor felületes, kapkodó, ziháló a légzésünk. Nyugalomban, alvás közben viszont szabályos ritmusú és elmélyült. Amikor megkönnyebbülünk, gyakran sóhajtunk és persze olyan is van, hogy elakad a lélegzetünk. Ha nagyon koncentrálunk, belefeledkezünk valamibe, akkor előfordulhat, hogy kihagyunk 1-1 légzést. Gondolatainkat, lelkivilágunkat teljes mértékben leköveti a légzésünk és viszont, a légzésünk is visszahat az elménkre. Ahogy az elme, úgy a légzés, ahogy a légzés, úgy az elme.
3. A legfontosabb légzőizom a rekeszizom
A rekeszizom egy kalap alakú izom, mely a bordakosarat és a hasüreget választja el egymástól. Külső részei elöl és oldalt tapadnak a szegycsonthoz, a bordákhoz hátulról pedig a gerinchez. A rekeszizomnak a középső felfele boltosuló része, belégzéskor lefele nyomul, kilégzéskor pedig visszaemelkedik eredeti helyzetébe (ekkor veszi fel a kalap formát). A rekeszizom paraszimpatikus beidegzettségű izom, ami azt jelenti, hogy amikor rekeszizommal lélegzünk, akkor a paraszimpatikus folyamatokat aktiváljuk a szervezetben, amelyek a regenerálódásért, lenyugvásért, pihenésért felelősek. Rossz hír, hogy szülés után, ill. ülő munkát végzőknél a rekeszizomlégzést a mellkasi légzés váltja fel, mert pl. ülő helyzetben a rekeszizom nem tud megfelelően mozogni.
4. Lehet bal, vagy jobb
Ha megfigyeljük a légzésünket, akkor észrevehetjük, hogy az egyik orrnyílásunkon aktívabban áramlik a levegő, mint a másikon. Tehát van úgy, hogy a jobb és van úgy, hogy a bal orrnyílás, ami dominánsabban működik. Nagyjából 20 percenként váltják egymást ezek a ciklusok. Amikor a jobb orrnyílás aktívabb, pl. reggel, akkor a szoláris, férfi energiáink (szimpatikus idegrendszeri irányítás) aktívabbak, ha pedig a bal, akkor a lunáris, női energiáink, pl. este (paraszimpatikus irányítás). Amikor kiegyenlítődnek ezek az energiák, pl. jógagyakorlást követően, akkor mind a két orrnyílás egyformán aktív.
5. Légzés és prána
A jógában a légzőgyakorlatokat pranajamanak hívják. A pranajama a prána irányítását jelenti. A prána pedig nem más, mint életerő, ősenergia, melynek szállítóeszköze a levegő. A prána a légzésen keresztül áramlik, és attól függően, hogy mennyire áramlik szabadon, akadálymentesen, leszünk életerősek, energikusak vagy éppen betegségre, fáradtságra hajlamosak.
„Az élet lélegzet, és a légzés az élet.” Szvámi Ráma
6. A légzés tisztulás
A tüdő a legnagyobb hulladék ürítő szerv a testben, ugyanis a test méreganyagainak 70% -át távolítja el szén-dioxid formájában a kilélegzett levegőn keresztül. Könnyen belátható, hogy a nem kellően mély, felszínes légzés csökkenti a légzés tisztító működésének hatékonyságát.
7. Mindig marad egy kevés
A normál légzés során, mindig bent marad egy kisebb levegőmennyiség a tüdőben, ezt reziduális levegőnek hívjuk. Ha hosszú távon felszínessé válik a légzés, akkor a reziduális levegő mennyisége nagyobb lesz és táptalajt ad különböző fertőzéseknek, betegségeknek. Ezért fontos, hogy ügyeljünk a légzésünk mélységére, ami tüdőnk egészségéhez járul hozzá. A jógában léteznek olyan tisztító légzőgyakorlatok, amelyekkel ezt a visszamaradt levegőt kezeljük.
8. Vízveszteség
Tüdőnk naponta közel fél liter (0,42 l) vizet lélegez ki. Ezért is fontos, hogy elegendő mennyiségű vizet fogyasszunk, hiszen nemcsak a bőrünkön, hanem a légzésünkön keresztül is veszítünk vizet magunkból.
9. Légzés és szív
Amikor belélegzünk, gyorsul a szívverésünk, amikor kilélegzünk, lassul. A belégzés aktivizál, a kilégzés ellazít. Ezért törekszünk jóga közben arra, hogy nyújtsuk a kilégzések hosszát, mert ezzel könnyebben elő tudjuk idézni az ellazulást.
10. Lassú légzés, hosszú élet
A jógik megfigyelték, hogy azok az állatok, amelyek lassan lélegeznek, pl. hüllők, elefántok sokkal tovább élnek, mint azok, amelyek gyorsan lélegeznek, pl. kutyák, egerek. Lassítva a légzésünket, kevésbé használjuk, égetjük el a testünket, így tovább élhetünk.