A rekeszizomlégzés egy egyszerű, mégis rendkívül hatékony módszer a stressz csökkentésére és a belső nyugalom megteremtésére. Ez a természetes légzéstechnika segít elmélyíteni a légzést, fokozni az oxigénellátást és aktiválni a paraszimpatikus idegrendszert, amely a test ellazulásáért felelős. Ha úgy érzed, hogy a mindennapok feszültsége rád nehezedik, érdemes elsajátítani ezt az ősi, mégis sokszor elfeledett légzési módot. Ebben a bejegyzésben megmutatom, hogyan sajátíthatod el könnyedén a rekeszizomlégzést, amivel nagyon sokat tehetsz az egészséged megőrzéséért.
Általánosságban elmondható, hogy a légzés a test legfontosabb életfunkciója. Minden egyes sejt működésére hat és közvetlen kapcsolatban áll az agyműködéssel. A ritmikus, mély és lassú légzés nyugodt, elégedett tudatállapotot hoz létre, ami fordítva is igaz, vagyis a nyugodt, elégedett tudatállapot ritmikus, mély és lassú légzéshez vezet. A szabálytalan légzés megzavarja az agy ritmusát ami fizikai, érzelmi és mentális blokkokat okoz.
Miért fontos a rekeszizomlégzés és mi a jelentősége?
Először is, nagyon fontos tudni, hogy a rekeszizom a legfontosabb légzőizom. A mellüreg és a hasüreg között helyezkedik el. Középen a szegycsont alsó nyúlványa mögött, két oldalt pedig az alsó lengőbordák magasságában található. Középen felfele boltosuló izom, elöl a szegycsonthoz, oldalt ill. hátul a bordákhoz, gerincoszlophoz rögzítve. A rekeszizomlégzés során az egyenes hasizmokkal, valamint a törzsizmokkal működik együtt.
Ellazult, boltozatos állapotában a mellkasüreg felé emelkedik. Mondhatni ez az alapállapota. Belégzés közben pedig összehúzódik, ellaposodik és a hasüreg irányába nyomódik. Belégzéskor a lengőbordák kissé kidomborodnak. Ebben a helyzetben a tüdő kitágul, a levegő a mellkasüregbe áramlik. Kilégzés közben a rekeszizom ellazul és visszatér boltozatos helyzetébe. Leegyszerűsítve, belégzésnél a rekeszizom dolgozik és a hasizmok lazulnak, kilégzésnél a hasizmok dolgoznak és a rekeszizom lazul el.
A legtöbb ember nincs tudatában a légzést kísérő belső mozgások sorozatának, különös tekintettel a rekeszizom működésére. A rekeszizom teljes kihasználása, amit lassú, egyenletes, mély légzéssel érhetünk el, a mellkas és más izmok ellazulásához vezet. Ezzel nyugodt, ellazult tudatállapotot érhetünk el.
A rekeszizomlégzésnek öt nagyon fontos hatása van egészségünkre, mentális állapotunkra nézve:
- A spontán, esetleges, felszínes légzéshez képest sokkal mélyebb, így elegendő oxigént biztosít a szervezet számára.
- Kiszorítja a tüdőből a légzési folyamat során keletkező reziduális (visszamaradt), elhasznált, szén-dioxiddal telt levegőmennyiséget, ezzel javítja a fizikai és mentális közérzetet. Felszínes légzésnél ennek a reziduális levegőnek a mennyisége a tüdőben növekedhet, fáradtságot és idegességet okozva.
- Erősíti az idegrendszert és ellazítja a testet.
- Ez a légzés leghatékonyabb módja, ui. minimális erőfeszítéssel biztosítja azt, hogy a maximális levegőmennyiséghez jussunk.
- A rekeszizomlégzéssel együtt járó finom mozgás masszázst ad a hasi szerveknek, javítva ezzel vérkeringésüket, működésüket.
Amit még érdemes tudni, hogy a rekeszizom paraszimpatikus beidegzettségű, míg a mellkasi izmok a szimpatikus idegrendszer irányítása alatt állnak. Vagyis amikor menekülni kell, akkor automatikusan mellkasi légzésre váltunk át, ez biztosítja a legkedvezőbb feltételeket a gyors cselekvéshez, pl. futáshoz. Azonban a relaxáláshoz, regenerációs folyamatokhoz, pihenéshez a paraszimpatikus idegrendszerre van szükségünk, ezek a folyamatok hozzá tartoznak. Így, ha rekeszizomlégzésre váltunk, mi magunk is elő tudjuk segíteni a lenyugvást. lecsendesedést.
A gyerekek nagy része még rekeszizommal lélegzik, azonban a mozgásszegény, ülő életmód nem hagy teret a rekeszizomnak, így idővel elfelejtünk azzal lélegezni. Ezért újra meg kell tanulnunk tudatosan használni azt.
Gyakorlás makarászanában
Helyezkedj hason fekvésbe. Lábad csípőszéles terpeszben, lábfejek kifelé néznek. Homlok a talajon, a karokkal pedig nyújtózzunk előre, a fej fölé, majd fogjuk meg az ellenkező vállat, vagy felkart mindkét karunkkal. A homlok az alkaron pihen. A mellkas felső része a levegőben legyen, csak a bordakosár alja érintkezzen a talajjal. A vállakat amennyire tudjuk, lazítsuk el.
Belégzéssel kezdd el figyelni, ahogy a hasfal és a bordakosár alja, a szőnyegbe nyomódik. Kilégzéssel pedig visszahúzódik. Majd tudatosítsd belégzés közben a tágulást nemcsak a hasban, hanem az egész törzsben, minden irányba, oldalra és hátra is. Végül tudatosítsd a rekeszizom munkáját, ahogy belégzéssel a hasüreg felé süllyed, majd kilégzéssel visszaemelkedik.
Néhány perc után engedd el a pózt, karokat hozd a test mellé, a fejedet fordítsd el valamelyik irányba, és így lazíts egy percig.
